estély

See also: estely

Hungarian

Etymology

Shortened from the archaic estvély (“evening”), itself from est (“evening”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛʃteːj]
• Hyphenation: es‧tély
• Rhymes: -eːj

Noun

estély (plural estélyek)

1. soiree, evening party

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	estély	estélyek
accusative	estélyt	estélyeket
dative	estélynek	estélyeknek
instrumental	estéllyel	estélyekkel
causal-final	estélyért	estélyekért
translative	estéllyé	estélyekké
terminative	estélyig	estélyekig
essive-formal	estélyként	estélyekként
essive-modal	—	—
inessive	estélyben	estélyekben
superessive	estélyen	estélyeken
adessive	estélynél	estélyeknél
illative	estélybe	estélyekbe
sublative	estélyre	estélyekre
allative	estélyhez	estélyekhez
elative	estélyből	estélyekből
delative	estélyről	estélyekről
ablative	estélytől	estélyektől
non-attributive possessive - singular	estélyé	estélyeké
non-attributive possessive - plural	estélyéi	estélyekéi

Possessive forms of estély
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	estélyem	estélyeim
2nd person sing.	estélyed	estélyeid
3rd person sing.	estélye	estélyei
1st person plural	estélyünk	estélyeink
2nd person plural	estélyetek	estélyeitek
3rd person plural	estélyük	estélyeik

Derived terms

• estélyi

 

See also

• Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

• estély in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• estély in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)