eszköz

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

Of unknown origin.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): /ˈɛskøz/
  • (file)
  • Hyphenation: esz‧köz

NounEdit

eszköz ‎(plural eszközök)

  1. instrument, tool, utensil
  2. means, medium, vehicle, device

DeclensionEdit

Inflection (plural in -ök, front rounded harmony)
singular plural
nominative eszköz eszközök
accusative eszközt eszközöket
dative eszköznek eszközöknek
instrumental eszközzel eszközökkel
causal-final eszközért eszközökért
translative eszközzé eszközökké
terminative eszközig eszközökig
essive-formal eszközként eszközökként
essive-modal
inessive eszközben eszközökben
superessive eszközön eszközökön
adessive eszköznél eszközöknél
illative eszközbe eszközökbe
sublative eszközre eszközökre
allative eszközhöz eszközökhöz
elative eszközből eszközökből
delative eszközről eszközökről
ablative eszköztől eszközöktől
Possessive forms of eszköz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. eszközöm eszközeim
2nd person sing. eszközöd eszközeid
3rd person sing. eszköze eszközei
1st person plural eszközünk eszközeink
2nd person plural eszközötök eszközeitek
3rd person plural eszközük eszközeik

Derived termsEdit

(Compound words):

(Expressions):

ReferencesEdit

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
Read in another language