főbejárat

Hungarian

fő- (“main, chief”) +‎ bejárat (“entrance”)

főbejárat (plural főbejáratok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	főbejárat	főbejáratok
accusative	főbejáratot	főbejáratokat
dative	főbejáratnak	főbejáratoknak
instrumental	főbejárattal	főbejáratokkal
causal-final	főbejáratért	főbejáratokért
translative	főbejárattá	főbejáratokká
terminative	főbejáratig	főbejáratokig
essive-formal	főbejáratként	főbejáratokként
essive-modal	főbejáratul	—
inessive	főbejáratban	főbejáratokban
superessive	főbejáraton	főbejáratokon
adessive	főbejáratnál	főbejáratoknál
illative	főbejáratba	főbejáratokba
sublative	főbejáratra	főbejáratokra
allative	főbejárathoz	főbejáratokhoz
elative	főbejáratból	főbejáratokból
delative	főbejáratról	főbejáratokról
ablative	főbejárattól	főbejáratoktól
non-attributive possessive - singular	főbejáraté	főbejáratoké
non-attributive possessive - plural	főbejáratéi	főbejáratokéi

Possessive forms of főbejárat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	főbejáratom	főbejárataim
2nd person sing.	főbejáratod	főbejárataid
3rd person sing.	főbejárata	főbejáratai
1st person plural	főbejáratunk	főbejárataink
2nd person plural	főbejáratotok	főbejárataitok
3rd person plural	főbejáratuk	főbejárataik