See also: fako

HungarianEdit

EtymologyEdit

From fa (wood) +‎ -kó (diminutive suffix). Originally meant "made of wood", later it developed the sense of "resembling the colour of wood", eventually "plain, featureless".[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈfɒkoː]
  • Hyphenation: fa‧kó
  • Rhymes: -koː

AdjectiveEdit

fakó (comparative fakóbb, superlative legfakóbb)

  1. pale, wan (having a light color of low saturation)
    Synonym: halvány
  2. faded, discolored (that has lost some of its former color)
    Synonyms: napszítta, kopott

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative fakó fakók
accusative fakót fakókat
dative fakónak fakóknak
instrumental fakóval fakókkal
causal-final fakóért fakókért
translative fakóvá fakókká
terminative fakóig fakókig
essive-formal fakóként fakókként
essive-modal
inessive fakóban fakókban
superessive fakón fakókon
adessive fakónál fakóknál
illative fakóba fakókba
sublative fakóra fakókra
allative fakóhoz fakókhoz
elative fakóból fakókból
delative fakóról fakókról
ablative fakótól fakóktól
non-attributive
possessive - singular
fakóé fakóké
non-attributive
possessive - plural
fakóéi fakókéi

Derived termsEdit

(Expressions):

ReferencesEdit

  1. ^ fakó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further readingEdit