fosztó

Hungarian

Etymology

foszt (“to deprive”) +‎ -ó (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfostoː]
• Hyphenation: fosz‧tó

Participle

fosztó

1. present participle of foszt

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	fosztó	fosztók
accusative	fosztót	fosztókat
dative	fosztónak	fosztóknak
instrumental	fosztóval	fosztókkal
causal-final	fosztóért	fosztókért
translative	fosztóvá	fosztókká
terminative	fosztóig	fosztókig
essive-formal	fosztóként	fosztókként
essive-modal	—	—
inessive	fosztóban	fosztókban
superessive	fosztón	fosztókon
adessive	fosztónál	fosztóknál
illative	fosztóba	fosztókba
sublative	fosztóra	fosztókra
allative	fosztóhoz	fosztókhoz
elative	fosztóból	fosztókból
delative	fosztóról	fosztókról
ablative	fosztótól	fosztóktól
non-attributive possessive - singular	fosztóé	fosztóké
non-attributive possessive - plural	fosztóéi	fosztókéi

Possessive forms of fosztó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fosztóm	fosztóim
2nd person sing.	fosztód	fosztóid
3rd person sing.	fosztója	fosztói
1st person plural	fosztónk	fosztóink
2nd person plural	fosztótok	fosztóitok
3rd person plural	fosztójuk	fosztóik

Derived terms

Compound words

• fosztóképző