Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

Of unknown origin.[1]

PronunciationEdit

NounEdit

‎(plural hők)

  1. heat

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hők
accusative hőt hőket
dative hőnek hőknek
instrumental hővel hőkkel
causal-final hőért hőkért
translative hővé hőkké
terminative hőig hőkig
essive-formal hőként hőkként
essive-modal
inessive hőben hőkben
superessive hőn hőkön
adessive hőnél hőknél
illative hőbe hőkbe
sublative hőre hőkre
allative hőhöz hőkhöz
elative hőből hőkből
delative hőről hőkről
ablative hőtől hőktől
Possessive forms of
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hőm hőim
2nd person sing. hőd hőid
3rd person sing. hője hői
1st person plural hőnk hőink
2nd person plural hőtök hőitek
3rd person plural hőjük hőik

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 7094 71 2