halasztás
Hungarian edit
Etymology edit
halaszt + -ás (noun-forming suffix)
Pronunciation edit
Noun edit
halasztás (plural halasztások)
- delay, deferment (the act of putting off something until a later time)
- postponement, respite, adjournment (a formal delay in a proceeding)
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | halasztás | halasztások |
| accusative | halasztást | halasztásokat |
| dative | halasztásnak | halasztásoknak |
| instrumental | halasztással | halasztásokkal |
| causal-final | halasztásért | halasztásokért |
| translative | halasztássá | halasztásokká |
| terminative | halasztásig | halasztásokig |
| essive-formal | halasztásként | halasztásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | halasztásban | halasztásokban |
| superessive | halasztáson | halasztásokon |
| adessive | halasztásnál | halasztásoknál |
| illative | halasztásba | halasztásokba |
| sublative | halasztásra | halasztásokra |
| allative | halasztáshoz | halasztásokhoz |
| elative | halasztásból | halasztásokból |
| delative | halasztásról | halasztásokról |
| ablative | halasztástól | halasztásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
halasztásé | halasztásoké |
| non-attributive possessive - plural |
halasztáséi | halasztásokéi |
| Possessive forms of halasztás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | halasztásom | halasztásaim |
| 2nd person sing. | halasztásod | halasztásaid |
| 3rd person sing. | halasztása | halasztásai |
| 1st person plural | halasztásunk | halasztásaink |
| 2nd person plural | halasztásotok | halasztásaitok |
| 3rd person plural | halasztásuk | halasztásaik |
Derived terms edit
Further reading edit
- halasztás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN