helyzet

Hungarian

Etymology

hely +‎ -zet (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɛjzɛt]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: hely‧zet
• Rhymes: -ɛt

Noun

helyzet (plural helyzetek)

1. situation (one's status with regard to circumstances)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	helyzet	helyzetek
accusative	helyzetet	helyzeteket
dative	helyzetnek	helyzeteknek
instrumental	helyzettel	helyzetekkel
causal-final	helyzetért	helyzetekért
translative	helyzetté	helyzetekké
terminative	helyzetig	helyzetekig
essive-formal	helyzetként	helyzetekként
essive-modal	—	—
inessive	helyzetben	helyzetekben
superessive	helyzeten	helyzeteken
adessive	helyzetnél	helyzeteknél
illative	helyzetbe	helyzetekbe
sublative	helyzetre	helyzetekre
allative	helyzethez	helyzetekhez
elative	helyzetből	helyzetekből
delative	helyzetről	helyzetekről
ablative	helyzettől	helyzetektől
non-attributive possessive - singular	helyzeté	helyzeteké
non-attributive possessive - plural	helyzetéi	helyzetekéi

Possessive forms of helyzet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	helyzetem	helyzeteim
2nd person sing.	helyzeted	helyzeteid
3rd person sing.	helyzete	helyzetei
1st person plural	helyzetünk	helyzeteink
2nd person plural	helyzetetek	helyzeteitek
3rd person plural	helyzetük	helyzeteik

Derived terms

• helyzeti
• helyzetű

 

Compound words

• patthelyzet

 

See also

• Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

• helyzet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN