ikerítés

HungarianEdit

EtymologyEdit

From ikerít (to reduplicate) +‎ -és (noun-forming suffix), from iker (twin) +‎ -ít (verb-forming suffix).

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈikɛriːteːʃ]
  • Hyphenation: ike‧rí‧tés

NounEdit

ikerítés (plural ikerítések)

  1. (linguistics) reduplication (the act of reduplicating, the repetition of a word or part of a word in order to form a new word or phrase, possibly with modification of one of the repetitions)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ikerítés ikerítések
accusative ikerítést ikerítéseket
dative ikerítésnek ikerítéseknek
instrumental ikerítéssel ikerítésekkel
causal-final ikerítésért ikerítésekért
translative ikerítéssé ikerítésekké
terminative ikerítésig ikerítésekig
essive-formal ikerítésként ikerítésekként
essive-modal
inessive ikerítésben ikerítésekben
superessive ikerítésen ikerítéseken
adessive ikerítésnél ikerítéseknél
illative ikerítésbe ikerítésekbe
sublative ikerítésre ikerítésekre
allative ikerítéshez ikerítésekhez
elative ikerítésből ikerítésekből
delative ikerítésről ikerítésekről
ablative ikerítéstől ikerítésektől
non-attributive
possessive - singular
ikerítésé ikerítéseké
non-attributive
possessive - plural
ikerítéséi ikerítésekéi
Possessive forms of ikerítés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ikerítésem ikerítéseim
2nd person sing. ikerítésed ikerítéseid
3rd person sing. ikerítése ikerítései
1st person plural ikerítésünk ikerítéseink
2nd person plural ikerítésetek ikerítéseitek
3rd person plural ikerítésük ikerítéseik

See alsoEdit