jatagán

See also: jatagan

Hungarian

jatagán

Etymology

Borrowed from Ottoman Turkish یتاغان (yatağan, “yataghan”), from Proto-Turkic *jạt- (“to bend, lie”). The modern Turkish spelling is yatağan.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjɒtɒɡaːn]
• Hyphenation: ja‧ta‧gán
• Rhymes: -aːn

Noun

jatagán (plural jatagánok)

1. yataghan

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	jatagán	jatagánok
accusative	jatagánt	jatagánokat
dative	jatagánnak	jatagánoknak
instrumental	jatagánnal	jatagánokkal
causal-final	jatagánért	jatagánokért
translative	jatagánná	jatagánokká
terminative	jatagánig	jatagánokig
essive-formal	jatagánként	jatagánokként
essive-modal	—	—
inessive	jatagánban	jatagánokban
superessive	jatagánon	jatagánokon
adessive	jatagánnál	jatagánoknál
illative	jatagánba	jatagánokba
sublative	jatagánra	jatagánokra
allative	jatagánhoz	jatagánokhoz
elative	jatagánból	jatagánokból
delative	jatagánról	jatagánokról
ablative	jatagántól	jatagánoktól
non-attributive possessive - singular	jatagáné	jatagánoké
non-attributive possessive - plural	jatagánéi	jatagánokéi

Possessive forms of jatagán
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	jatagánom	jatagánjaim
2nd person sing.	jatagánod	jatagánjaid
3rd person sing.	jatagánja	jatagánjai
1st person plural	jatagánunk	jatagánjaink
2nd person plural	jatagánotok	jatagánjaitok
3rd person plural	jatagánjuk	jatagánjaik

Further reading

• jatagán in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN