könyörög

HungarianEdit

EtymologyEdit

From *könyör (to ask someone; to feel pity for someone) + -ög (frequentative suffix).^[1]

PronunciationEdit

IPA^(key): [ ˈkøɲørøɡ]
Hyphenation: kö‧nyö‧rög
Rhymes: -øɡ

VerbEdit

könyörög

(intransitive) to beg, to implore, to supplicate

ConjugationEdit

conjugation of könyörög

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	könyörgök	könyörögsz	könyörög	könyörgünk	könyörögtök	könyörögnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	könyörögtem	könyörögtél	könyörgött	könyörögtünk	könyörögtetek	könyörögtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	könyörögnék	könyörögnél	könyörögne	könyörögnénk	könyörögnétek	könyörögnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	könyörögjek	könyörögj or könyörögjél	könyörögjön	könyörögjünk	könyörögjetek	könyörögjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	könyörögni		könyörögnöm	könyörögnöd	könyörögnie	könyörögnünk	könyörögnötök	könyörögniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			könyörgés	könyörgő	könyörgött	―	könyörögve	könyöröghet

Usage notesEdit

The verb form könyörgöm ("I beg of you") also exists as a hypercorrection of könyörgök, and even though it is proscribed by most language authorities as grammatically incorrect, in actual usage it is heard more often than the correct form, to the point where some linguists now advocate in favor of it.^[2]

Derived termsEdit

könyörgés

(With verbal prefixes):

ReferencesEdit

^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
^ Nádasdy Ádám: Hol a rosszaság mostanában? in Magyar Narancs vol. 12, issue 31, Magyarnarancs.hu Lapkiadó Kft., 2000