Open main menu

HungarianEdit

 
búzakalász (ears of wheat)

EtymologyEdit

Borrowed from a South Slavic language or from Slovak klas, from Proto-Slavic *kolsъ.[1][2]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈkɒlaːs]
  • Hyphenation: ka‧lász

NounEdit

kalász (plural kalászok)

  1. ear, spike (the fruiting body of a grain plant)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kalász kalászok
accusative kalászt kalászokat
dative kalásznak kalászoknak
instrumental kalásszal kalászokkal
causal-final kalászért kalászokért
translative kalásszá kalászokká
terminative kalászig kalászokig
essive-formal kalászként kalászokként
essive-modal
inessive kalászban kalászokban
superessive kalászon kalászokon
adessive kalásznál kalászoknál
illative kalászba kalászokba
sublative kalászra kalászokra
allative kalászhoz kalászokhoz
elative kalászból kalászokból
delative kalászról kalászokról
ablative kalásztól kalászoktól
Possessive forms of kalász
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kalászom kalászaim
2nd person sing. kalászod kalászaid
3rd person sing. kalásza kalászai
1st person plural kalászunk kalászaink
2nd person plural kalászotok kalászaitok
3rd person plural kalászuk kalászaik

Derived termsEdit

Compound words

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  2. ^ kalász in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further readingEdit

  • kalász in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.