kedvelő

Hungarian

Etymology

kedvel +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛdvɛløː]
• Hyphenation: ked‧ve‧lő
• Rhymes: -løː

Participle

kedvelő

1. present participle of kedvel

Noun

kedvelő (plural kedvelők)

1. -enthusiast, -fan, -phile, lover of something

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kedvelő	kedvelők
accusative	kedvelőt	kedvelőket
dative	kedvelőnek	kedvelőknek
instrumental	kedvelővel	kedvelőkkel
causal-final	kedvelőért	kedvelőkért
translative	kedvelővé	kedvelőkké
terminative	kedvelőig	kedvelőkig
essive-formal	kedvelőként	kedvelőkként
essive-modal	—	—
inessive	kedvelőben	kedvelőkben
superessive	kedvelőn	kedvelőkön
adessive	kedvelőnél	kedvelőknél
illative	kedvelőbe	kedvelőkbe
sublative	kedvelőre	kedvelőkre
allative	kedvelőhöz	kedvelőkhöz
elative	kedvelőből	kedvelőkből
delative	kedvelőről	kedvelőkről
ablative	kedvelőtől	kedvelőktől
non-attributive possessive - singular	kedvelőé	kedvelőké
non-attributive possessive - plural	kedvelőéi	kedvelőkéi

Possessive forms of kedvelő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kedvelőm	kedvelőim
2nd person sing.	kedvelőd	kedvelőid
3rd person sing.	kedvelője	kedvelői
1st person plural	kedvelőnk	kedvelőink
2nd person plural	kedvelőtök	kedvelőitek
3rd person plural	kedvelőjük	kedvelőik

Derived terms

Compound words

• műkedvelő
• társaságkedvelő
• tudománykedvelő

 

Further reading

• kedvelő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN