kisbőgő

Hungarian

Etymology

kis +‎ bőgő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkiʒbøːɡøː]
• Hyphenation: kis‧bő‧gő
• Rhymes: -ɡøː

Noun

kisbőgő (plural kisbőgők)

1. (music) violoncello

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kisbőgő	kisbőgők
accusative	kisbőgőt	kisbőgőket
dative	kisbőgőnek	kisbőgőknek
instrumental	kisbőgővel	kisbőgőkkel
causal-final	kisbőgőért	kisbőgőkért
translative	kisbőgővé	kisbőgőkké
terminative	kisbőgőig	kisbőgőkig
essive-formal	kisbőgőként	kisbőgőkként
essive-modal	—	—
inessive	kisbőgőben	kisbőgőkben
superessive	kisbőgőn	kisbőgőkön
adessive	kisbőgőnél	kisbőgőknél
illative	kisbőgőbe	kisbőgőkbe
sublative	kisbőgőre	kisbőgőkre
allative	kisbőgőhöz	kisbőgőkhöz
elative	kisbőgőből	kisbőgőkből
delative	kisbőgőről	kisbőgőkről
ablative	kisbőgőtől	kisbőgőktől
non-attributive possessive - singular	kisbőgőé	kisbőgőké
non-attributive possessive - plural	kisbőgőéi	kisbőgőkéi

Possessive forms of kisbőgő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kisbőgőm	kisbőgőim
2nd person sing.	kisbőgőd	kisbőgőid
3rd person sing.	kisbőgője	kisbőgői
1st person plural	kisbőgőnk	kisbőgőink
2nd person plural	kisbőgőtök	kisbőgőitek
3rd person plural	kisbőgőjük	kisbőgőik

Synonyms

• cselló
• gordonka

Derived terms

• kisbőgős
• kisbőgőzik

 

Further reading

• kisbőgő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN