Hungarian

edit

Etymology

edit

komoly (serious) +‎ -talan (-less, without)

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈkomojtɒlɒn]
  • Hyphenation: ko‧moly‧ta‧lan
  • Rhymes: -ɒn

Adjective

edit

komolytalan (comparative komolytalanabb, superlative legkomolytalanabb)

  1. (of a person or behavior) irresponsible, unreliable, frivolous, light-minded, flippant
    Synonyms: könnyelmű, megbízhatatlan
  2. (of an action or performance) superficial, shallow
    Synonyms: felületes, felszínes

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative komolytalan komolytalanok
accusative komolytalant komolytalanokat
dative komolytalannak komolytalanoknak
instrumental komolytalannal komolytalanokkal
causal-final komolytalanért komolytalanokért
translative komolytalanná komolytalanokká
terminative komolytalanig komolytalanokig
essive-formal komolytalanként komolytalanokként
essive-modal komolytalanul
inessive komolytalanban komolytalanokban
superessive komolytalanon komolytalanokon
adessive komolytalannál komolytalanoknál
illative komolytalanba komolytalanokba
sublative komolytalanra komolytalanokra
allative komolytalanhoz komolytalanokhoz
elative komolytalanból komolytalanokból
delative komolytalanról komolytalanokról
ablative komolytalantól komolytalanoktól
non-attributive
possessive - singular
komolytalané komolytalanoké
non-attributive
possessive - plural
komolytalanéi komolytalanokéi

Derived terms

edit

See also

edit

Further reading

edit