korpusz

Hungarian

Etymology

From Latin corpus (“body”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkorpus]
• Hyphenation: kor‧pusz
• Rhymes: -us

Noun

korpusz (plural korpuszok)

1. (linguistics) corpus (a collection of writings, often on a specific topic, of a specific genre, from a specific demographic or a particular author, etc.)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	korpusz	korpuszok
accusative	korpuszt	korpuszokat
dative	korpusznak	korpuszoknak
instrumental	korpusszal	korpuszokkal
causal-final	korpuszért	korpuszokért
translative	korpusszá	korpuszokká
terminative	korpuszig	korpuszokig
essive-formal	korpuszként	korpuszokként
essive-modal	—	—
inessive	korpuszban	korpuszokban
superessive	korpuszon	korpuszokon
adessive	korpusznál	korpuszoknál
illative	korpuszba	korpuszokba
sublative	korpuszra	korpuszokra
allative	korpuszhoz	korpuszokhoz
elative	korpuszból	korpuszokból
delative	korpuszról	korpuszokról
ablative	korpusztól	korpuszoktól
non-attributive possessive - singular	korpuszé	korpuszoké
non-attributive possessive - plural	korpuszéi	korpuszokéi

Possessive forms of korpusz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	korpuszom	korpuszaim
2nd person sing.	korpuszod	korpuszaid
3rd person sing.	korpusza	korpuszai
1st person plural	korpuszunk	korpuszaink
2nd person plural	korpuszotok	korpuszaitok
3rd person plural	korpuszuk	korpuszaik

Derived terms

Compound words

• korpusznyelvészet

 

Further reading

• korpusz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN