Open main menu
See also: lug, ług, Lug, and LUG

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

[15th century] Borrowed from a South Slavic or a West Slavic language. Compare Serbo-Croatian lug, Slovene lug.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈluːɡ]
  • Hyphenation: lúg

NounEdit

lúg (plural lúgok)

  1. lye
  2. (chemistry) base, alkali

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative lúg lúgok
accusative lúgot lúgokat
dative lúgnak lúgoknak
instrumental lúggal lúgokkal
causal-final lúgért lúgokért
translative lúggá lúgokká
terminative lúgig lúgokig
essive-formal lúgként lúgokként
essive-modal
inessive lúgban lúgokban
superessive lúgon lúgokon
adessive lúgnál lúgoknál
illative lúgba lúgokba
sublative lúgra lúgokra
allative lúghoz lúgokhoz
elative lúgból lúgokból
delative lúgról lúgokról
ablative lúgtól lúgoktól
Possessive forms of lúg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lúgom lúgjaim
2nd person sing. lúgod lúgjaid
3rd person sing. lúgja lúgjai
1st person plural lúgunk lúgjaink
2nd person plural lúgotok lúgjaitok
3rd person plural lúgjuk lúgjaik

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN