múlja

See also: mulja

Hungarian

Etymology

múl(ik) (“to pass”) +‎ -ja (personal suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmuːjːɒ]
• Hyphenation: múl‧ja
• Rhymes: -jɒ

Verb

múlja

1. third-person singular indicative present definite of múl(ik)

Usage notes

This form only occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• múlja (…) alul, alul … múlja ― alulmúlja ― alulmúl
• múlja (…) felül, felül … múlja ― felülmúlja ― felülmúl