megszólamlik

Hungarian

Etymology

From meg- +‎ szólamlik, from szól +‎ -amlik.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛksoːlɒmlik]
• Hyphenation: meg‧szó‧lam‧lik
• Rhymes: -ɒmlik

Verb

megszólamlik

1. (intransitive, archaic, literary) to start speaking

   Synonym: megszólal

   • 1855, Zsigmond Kemény, Özvegy és leánya (“The Widow and her Daughter”),^[1] part 3, chapter 14:

     – De hol találunk itt orvosra? – említé Horváth. ¶ – Ha csak az a baj, jelenthetem alássan – szólamlott meg a szász –, én a segesvári kirurgus vagyok, s magammal szoktam az operációkra és amputációkra szükséges eszközöket hordani.

     “But where can we find a doctor here?” Horváth broached. ¶ “If it is only that, I can humbly announce” said the Saxon “that I am the surgeon in Sighișoara, and I usually carry the necessary instruments for operations and amputations.”

Conjugation

conjugation of megszólamlik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszólamlok	megszólamlasz	megszólamlik	megszólamlunk	megszólamlotok	megszólamlanak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megszólamlottam	megszólamlottál	megszólamlott	megszólamlottunk	megszólamlottatok	megszólamlottak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog szólamlani.
	Archaic Preterit	Indef.	megszólamlék	megszólamlál	megszólamla	megszólamlánk	megszólamlátok	megszólamlának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megszólamlik vala, megszólamlott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megszólamlandok	megszólamlandasz	megszólamland	megszólamlandunk	megszólamlandotok	megszólamlandanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megszólamlanék	megszólamlanál	megszólamlana	megszólamlanánk	megszólamlanátok	megszólamlanának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megszólamlott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszólamoljak	megszólamolj or megszólamoljál	megszólamoljon	megszólamoljunk	megszólamoljatok	megszólamoljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megszólamlott légyen
Infinitive	megszólamlani		megszólamlanom	megszólamlanod	megszólamlania	megszólamlanunk	megszólamlanotok	megszólamlaniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	megszólamlás		megszólamló	megszólamlott	―	megszólamolva (megszólamolván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem szólamlik meg or meg is szólamlik.

potential conjugation of megszólamlik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszólamolhatok	megszólamolhatsz	megszólamolhat	megszólamolhatunk	megszólamolhattok	megszólamolhatnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megszólamolhattam	megszólamolhattál	megszólamolhatott	megszólamolhattunk	megszólamolhattatok	megszólamolhattak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	megszólamlhaték	megszólamlhatál	megszólamlhata	megszólamlhatánk	megszólamlhatátok	megszólamlhatának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megszólamolhat vala, megszólamolhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megszólamolhatandok or megszólamlandhatok	megszólamolhatandasz or megszólamlandhatsz	megszólamolhatand or megszólamlandhat	megszólamolhatandunk or megszólamlandhatunk	megszólamolhatandotok or megszólamlandhattok	megszólamolhatandanak or megszólamlandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megszólamolhatnék	megszólamolhatnál	megszólamolhatna	megszólamolhatnánk	megszólamolhatnátok	megszólamolhatnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megszólamolhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszólamolhassak	megszólamolhass or megszólamolhassál	megszólamolhasson	megszólamolhassunk	megszólamolhassatok	megszólamolhassanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megszólamolhatott légyen
Inf.	(megszólamolhatni)		(megszólamolhatnom)	(megszólamolhatnod)	(megszólamolhatnia)	(megszólamolhatnunk)	(megszólamolhatnotok)	(megszólamolhatniuk)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(megszólamolhatva / megszólamolhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem szólamolhat meg or meg is szólamolhat.

Further reading

• megszólamlik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN