megváltás

Hungarian

Etymology

megvált +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡvaːltaːʃ]
• Hyphenation: meg‧vál‧tás

Noun

megváltás (plural megváltások)

1. (religion) redemption, salvation

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	megváltás	megváltások
accusative	megváltást	megváltásokat
dative	megváltásnak	megváltásoknak
instrumental	megváltással	megváltásokkal
causal-final	megváltásért	megváltásokért
translative	megváltássá	megváltásokká
terminative	megváltásig	megváltásokig
essive-formal	megváltásként	megváltásokként
essive-modal	—	—
inessive	megváltásban	megváltásokban
superessive	megváltáson	megváltásokon
adessive	megváltásnál	megváltásoknál
illative	megváltásba	megváltásokba
sublative	megváltásra	megváltásokra
allative	megváltáshoz	megváltásokhoz
elative	megváltásból	megváltásokból
delative	megváltásról	megváltásokról
ablative	megváltástól	megváltásoktól
non-attributive possessive - singular	megváltásé	megváltásoké
non-attributive possessive - plural	megváltáséi	megváltásokéi

Possessive forms of megváltás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	megváltásom	megváltásaim
2nd person sing.	megváltásod	megváltásaid
3rd person sing.	megváltása	megváltásai
1st person plural	megváltásunk	megváltásaink
2nd person plural	megváltásotok	megváltásaitok
3rd person plural	megváltásuk	megváltásaik

Further reading

• megváltás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN