metszőfog

Hungarian

metsző (“incising”) +‎ fog (“tooth”), from metsz (“to cut, incise”) + -ő (“present participle suffix”)

metszőfog (plural metszőfogak)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	metszőfog	metszőfogak
accusative	metszőfogat	metszőfogakat
dative	metszőfognak	metszőfogaknak
instrumental	metszőfoggal	metszőfogakkal
causal-final	metszőfogért	metszőfogakért
translative	metszőfoggá	metszőfogakká
terminative	metszőfogig	metszőfogakig
essive-formal	metszőfogként	metszőfogakként
essive-modal	—	—
inessive	metszőfogban	metszőfogakban
superessive	metszőfogon	metszőfogakon
adessive	metszőfognál	metszőfogaknál
illative	metszőfogba	metszőfogakba
sublative	metszőfogra	metszőfogakra
allative	metszőfoghoz	metszőfogakhoz
elative	metszőfogból	metszőfogakból
delative	metszőfogról	metszőfogakról
ablative	metszőfogtól	metszőfogaktól
non-attributive possessive - singular	metszőfogé	metszőfogaké
non-attributive possessive - plural	metszőfogéi	metszőfogakéi

Possessive forms of metszőfog
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	metszőfogam	metszőfogaim
2nd person sing.	metszőfogad	metszőfogaid
3rd person sing.	metszőfoga	metszőfogai
1st person plural	metszőfogunk	metszőfogaink
2nd person plural	metszőfogatok	metszőfogaitok
3rd person plural	metszőfoguk	metszőfogaik