nómenklatúra

See also: nomenklatura, Nomenklatura, nomenklatūra, nomenklatūrā, and nomenklaturą

Hungarian

Etymology

From Latin nomenclatura (“a calling by name, list of names”). With -úra ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnoːmɛŋklɒtuːrɒ]
• Hyphenation: nó‧menk‧la‧tú‧ra
• Rhymes: -rɒ

Noun

nómenklatúra (plural nómenklatúrák)

1. nomenclature

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	nómenklatúra	nómenklatúrák
accusative	nómenklatúrát	nómenklatúrákat
dative	nómenklatúrának	nómenklatúráknak
instrumental	nómenklatúrával	nómenklatúrákkal
causal-final	nómenklatúráért	nómenklatúrákért
translative	nómenklatúrává	nómenklatúrákká
terminative	nómenklatúráig	nómenklatúrákig
essive-formal	nómenklatúraként	nómenklatúrákként
essive-modal	—	—
inessive	nómenklatúrában	nómenklatúrákban
superessive	nómenklatúrán	nómenklatúrákon
adessive	nómenklatúránál	nómenklatúráknál
illative	nómenklatúrába	nómenklatúrákba
sublative	nómenklatúrára	nómenklatúrákra
allative	nómenklatúrához	nómenklatúrákhoz
elative	nómenklatúrából	nómenklatúrákból
delative	nómenklatúráról	nómenklatúrákról
ablative	nómenklatúrától	nómenklatúráktól
non-attributive possessive - singular	nómenklatúráé	nómenklatúráké
non-attributive possessive - plural	nómenklatúráéi	nómenklatúrákéi

Possessive forms of nómenklatúra
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nómenklatúrám	nómenklatúráim
2nd person sing.	nómenklatúrád	nómenklatúráid
3rd person sing.	nómenklatúrája	nómenklatúrái
1st person plural	nómenklatúránk	nómenklatúráink
2nd person plural	nómenklatúrátok	nómenklatúráitok
3rd person plural	nómenklatúrájuk	nómenklatúráik