processzor
Hungarian edit
Etymology edit
From English processor, from process, from Latin processus.[1]
Pronunciation edit
Noun edit
processzor (plural processzorok)
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | processzor | processzorok |
| accusative | processzort | processzorokat |
| dative | processzornak | processzoroknak |
| instrumental | processzorral | processzorokkal |
| causal-final | processzorért | processzorokért |
| translative | processzorrá | processzorokká |
| terminative | processzorig | processzorokig |
| essive-formal | processzorként | processzorokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | processzorban | processzorokban |
| superessive | processzoron | processzorokon |
| adessive | processzornál | processzoroknál |
| illative | processzorba | processzorokba |
| sublative | processzorra | processzorokra |
| allative | processzorhoz | processzorokhoz |
| elative | processzorból | processzorokból |
| delative | processzorról | processzorokról |
| ablative | processzortól | processzoroktól |
| non-attributive possessive - singular |
processzoré | processzoroké |
| non-attributive possessive - plural |
processzoréi | processzorokéi |
| Possessive forms of processzor | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | processzorom | processzoraim |
| 2nd person sing. | processzorod | processzoraid |
| 3rd person sing. | processzora | processzorai |
| 1st person plural | processzorunk | processzoraink |
| 2nd person plural | processzorotok | processzoraitok |
| 3rd person plural | processzoruk | processzoraik |
Derived terms edit
References edit
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN