rozsda

Hungarian

Etymology

Borrowed from Bulgarian ръжда (rǎžda, “rust”), from Proto-Slavic *rъďa, from *rudъ (“red”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈroʒdɒ]
• Hyphenation: rozs‧da
• Rhymes: -dɒ

Noun

rozsda (plural rozsdák)

1. rust (the reddish-brown coat on iron-containing materials as a result of moisture and oxidation)
2. rust (a disease of plants caused by a reddish-brown fungus)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	rozsda	rozsdák
accusative	rozsdát	rozsdákat
dative	rozsdának	rozsdáknak
instrumental	rozsdával	rozsdákkal
causal-final	rozsdáért	rozsdákért
translative	rozsdává	rozsdákká
terminative	rozsdáig	rozsdákig
essive-formal	rozsdaként	rozsdákként
essive-modal	—	—
inessive	rozsdában	rozsdákban
superessive	rozsdán	rozsdákon
adessive	rozsdánál	rozsdáknál
illative	rozsdába	rozsdákba
sublative	rozsdára	rozsdákra
allative	rozsdához	rozsdákhoz
elative	rozsdából	rozsdákból
delative	rozsdáról	rozsdákról
ablative	rozsdától	rozsdáktól
non-attributive possessive - singular	rozsdáé	rozsdáké
non-attributive possessive - plural	rozsdáéi	rozsdákéi

Possessive forms of rozsda
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rozsdám	rozsdáim
2nd person sing.	rozsdád	rozsdáid
3rd person sing.	rozsdája	rozsdái
1st person plural	rozsdánk	rozsdáink
2nd person plural	rozsdátok	rozsdáitok
3rd person plural	rozsdájuk	rozsdáik

Derived terms

• rozsdáll
• rozsdállik
• rozsdás

 

Compound words

• gabonarozsda
• rozsdaálló
• rozsdabarna
• rozsdaette
• rozsdafarkú
• rozsdafolt
• rozsdagomba
• rozsdamarta
• rozsdamentes
• rozsdarágta
• rozsdaszínű
• rozsdavörös
• szőlőrozsda

 

Further reading

• rozsda in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN