spekulál

Hungarian

Etymology

From German spekulieren, from Latin speculari. With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈʃpɛkulaːl]
• Hyphenation: spe‧ku‧lál
• Rhymes: -aːl

Verb

spekulál

1. (intransitive, colloquial) to speculate (to think, meditate or reflect on a subject)

   Synonyms: töpreng, gondolkodik, elmélkedik, töri a fejét

2. (intransitive, colloquial) to speculate (to weigh, consider, deliberate)

   Synonyms: mérlegel, tervez, számítgat

3. (intransitive, derogatory) to speculate (to make a risky trade in the hope of making a profit; to venture or gamble)

   Synonyms: üzérkedik, nyerészkedik

Conjugation

conjugation of spekulál

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	spekulálok	spekulálsz	spekulál	spekulálunk	spekuláltok	spekulálnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	spekuláltam	spekuláltál	spekulált	spekuláltunk	spekuláltatok	spekuláltak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	spekulálnék	spekulálnál	spekulálna	spekulálnánk	spekulálnátok	spekulálnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	spekuláljak	spekulálj or spekuláljál	spekuláljon	spekuláljunk	spekuláljatok	spekuláljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	spekulálni		spekulálnom	spekulálnod	spekulálnia	spekulálnunk	spekulálnotok	spekulálniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			spekulálás	spekuláló	spekulált	―	spekulálva	spekulálhat

Related terms

• spekuláció
• spekulatív

 

Further reading

• spekulál in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.