szerencsés
Hungarian
editEtymology
editPronunciation
editAdjective
editszerencsés (comparative szerencsésebb, superlative legszerencsésebb)
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szerencsés | szerencsések |
accusative | szerencséset | szerencséseket |
dative | szerencsésnek | szerencséseknek |
instrumental | szerencséssel | szerencsésekkel |
causal-final | szerencsésért | szerencsésekért |
translative | szerencséssé | szerencsésekké |
terminative | szerencsésig | szerencsésekig |
essive-formal | szerencsésként | szerencsésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szerencsésben | szerencsésekben |
superessive | szerencsésen | szerencséseken |
adessive | szerencsésnél | szerencséseknél |
illative | szerencsésbe | szerencsésekbe |
sublative | szerencsésre | szerencsésekre |
allative | szerencséshez | szerencsésekhez |
elative | szerencsésből | szerencsésekből |
delative | szerencsésről | szerencsésekről |
ablative | szerencséstől | szerencsésektől |
non-attributive possessive - singular |
szerencsésé | szerencséseké |
non-attributive possessive - plural |
szerencséséi | szerencsésekéi |
Derived terms
editFurther reading
edit- szerencsés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN