szerzés

Hungarian

Etymology

From the szerz- stem of szerez (“to obtain, get”) +‎ -és (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛrzeːʃ]
• Hyphenation: szer‧zés
• Rhymes: -eːʃ

Noun

szerzés (plural szerzések)

1. acquisition, procurement, obtainment
2. (dated or literary) creation, composition (of music, in compound words)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szerzés	szerzések
accusative	szerzést	szerzéseket
dative	szerzésnek	szerzéseknek
instrumental	szerzéssel	szerzésekkel
causal-final	szerzésért	szerzésekért
translative	szerzéssé	szerzésekké
terminative	szerzésig	szerzésekig
essive-formal	szerzésként	szerzésekként
essive-modal	—	—
inessive	szerzésben	szerzésekben
superessive	szerzésen	szerzéseken
adessive	szerzésnél	szerzéseknél
illative	szerzésbe	szerzésekbe
sublative	szerzésre	szerzésekre
allative	szerzéshez	szerzésekhez
elative	szerzésből	szerzésekből
delative	szerzésről	szerzésekről
ablative	szerzéstől	szerzésektől
non-attributive possessive - singular	szerzésé	szerzéseké
non-attributive possessive - plural	szerzéséi	szerzésekéi

Possessive forms of szerzés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szerzésem	szerzéseim
2nd person sing.	szerzésed	szerzéseid
3rd person sing.	szerzése	szerzései
1st person plural	szerzésünk	szerzéseink
2nd person plural	szerzésetek	szerzéseitek
3rd person plural	szerzésük	szerzéseik

Derived terms

• szerzési
• szerzésű

 

Compound words

• házasságszerzés
• hírszerzés
• lakásszerzés
• tapasztalatszerzés
• zeneszerzés

 

Further reading

• szerzés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN