Hungarian

edit

Etymology

edit

tanul (to learn) +‎ -ékony (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈtɒnuleːkoɲ]
  • Hyphenation: ta‧nu‧lé‧kony
  • Rhymes: -oɲ

Adjective

edit

tanulékony (comparative tanulékonyabb, superlative legtanulékonyabb)

  1. (of humans or animals) teachable, docile (capable of learning easily; ready to accept instruction or direction)
    Synonyms: fogékony, okos, értelmes, intelligens, képezhető, idomítható

Declension

edit
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tanulékony tanulékonyak
accusative tanulékonyat tanulékonyakat
dative tanulékonynak tanulékonyaknak
instrumental tanulékonnyal tanulékonyakkal
causal-final tanulékonyért tanulékonyakért
translative tanulékonnyá tanulékonyakká
terminative tanulékonyig tanulékonyakig
essive-formal tanulékonyként tanulékonyakként
essive-modal
inessive tanulékonyban tanulékonyakban
superessive tanulékonyon tanulékonyakon
adessive tanulékonynál tanulékonyaknál
illative tanulékonyba tanulékonyakba
sublative tanulékonyra tanulékonyakra
allative tanulékonyhoz tanulékonyakhoz
elative tanulékonyból tanulékonyakból
delative tanulékonyról tanulékonyakról
ablative tanulékonytól tanulékonyaktól
non-attributive
possessive - singular
tanulékonyé tanulékonyaké
non-attributive
possessive - plural
tanulékonyéi tanulékonyakéi

Derived terms

edit

References

edit

Further reading

edit