terasz

Hungarian

Etymology

Borrowed from French terrasse (perhaps via German Terrasse).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛrɒs]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: te‧rasz
• Rhymes: -ɒs

Noun

terasz (plural teraszok)

1. deck, terrace, patio (a platform that extends outwards from a building)
2. patio (outdoor seating at restaurants)
3. (geology) terrace (a step-like landform)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	terasz	teraszok
accusative	teraszt	teraszokat
dative	terasznak	teraszoknak
instrumental	terasszal	teraszokkal
causal-final	teraszért	teraszokért
translative	terasszá	teraszokká
terminative	teraszig	teraszokig
essive-formal	teraszként	teraszokként
essive-modal	teraszul	—
inessive	teraszban	teraszokban
superessive	teraszon	teraszokon
adessive	terasznál	teraszoknál
illative	teraszba	teraszokba
sublative	teraszra	teraszokra
allative	teraszhoz	teraszokhoz
elative	teraszból	teraszokból
delative	teraszról	teraszokról
ablative	terasztól	teraszoktól
non-attributive possessive - singular	teraszé	teraszoké
non-attributive possessive - plural	teraszéi	teraszokéi

Possessive forms of terasz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	teraszom	teraszaim
2nd person sing.	teraszod	teraszaid
3rd person sing.	terasza	teraszai
1st person plural	teraszunk	teraszaink
2nd person plural	teraszotok	teraszaitok
3rd person plural	teraszuk	teraszaik

Derived terms

• teraszonként
• teraszos
• teraszostul
• teraszú

 

Compound words

• tetőterasz

 

Further reading

• terasz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Polish

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈtɛ.raʂ/
• Rhymes: -ɛraʂ
• Syllabification: te‧rasz

Verb

terasz

1. second-person singular present of terać