trágár

See also: tragar

HungarianEdit

EtymologyEdit

Borrowing from German, specifically from Bavarian, compare trager (peddler, merchant).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈtraːɡaːr]
  • Rhymes: -aːr
  • Hyphenation: trá‧gár

AdjectiveEdit

trágár (comparative trágárabb, superlative legtrágárabb)

  1. obscene, ribald, indecent, smutty
    Synonyms: durva, illetlen, obszcén, vaskos

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative trágár trágárak
accusative trágárat trágárakat
dative trágárnak trágáraknak
instrumental trágárral trágárakkal
causal-final trágárért trágárakért
translative trágárrá trágárakká
terminative trágárig trágárakig
essive-formal trágárként trágárakként
essive-modal
inessive trágárban trágárakban
superessive trágáron trágárakon
adessive trágárnál trágáraknál
illative trágárba trágárakba
sublative trágárra trágárakra
allative trágárhoz trágárakhoz
elative trágárból trágárakból
delative trágárról trágárakról
ablative trágártól trágáraktól
non-attributive
possessive - singular
trágáré trágáraké
non-attributive
possessive - plural
trágáréi trágárakéi

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN   (See also its second, revised, expanded edition published in 2021: →ISBN)

Further readingEdit