trombitajátékos

Hungarian

Etymology

trombita (“trumpet”) +‎ játékos (“player”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtrombitɒjaːteːkoʃ]
• Hyphenation: trom‧bi‧ta‧já‧té‧kos

Noun

trombitajátékos (plural trombitajátékosok)

1. trumpet player, trumpeter

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	trombitajátékos	trombitajátékosok
accusative	trombitajátékost	trombitajátékosokat
dative	trombitajátékosnak	trombitajátékosoknak
instrumental	trombitajátékossal	trombitajátékosokkal
causal-final	trombitajátékosért	trombitajátékosokért
translative	trombitajátékossá	trombitajátékosokká
terminative	trombitajátékosig	trombitajátékosokig
essive-formal	trombitajátékosként	trombitajátékosokként
essive-modal	—	—
inessive	trombitajátékosban	trombitajátékosokban
superessive	trombitajátékoson	trombitajátékosokon
adessive	trombitajátékosnál	trombitajátékosoknál
illative	trombitajátékosba	trombitajátékosokba
sublative	trombitajátékosra	trombitajátékosokra
allative	trombitajátékoshoz	trombitajátékosokhoz
elative	trombitajátékosból	trombitajátékosokból
delative	trombitajátékosról	trombitajátékosokról
ablative	trombitajátékostól	trombitajátékosoktól
non-attributive possessive - singular	trombitajátékosé	trombitajátékosoké
non-attributive possessive - plural	trombitajátékoséi	trombitajátékosokéi

Possessive forms of trombitajátékos
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	trombitajátékosom	trombitajátékosaim
2nd person sing.	trombitajátékosod	trombitajátékosaid
3rd person sing.	trombitajátékosa	trombitajátékosai
1st person plural	trombitajátékosunk	trombitajátékosaink
2nd person plural	trombitajátékosotok	trombitajátékosaitok
3rd person plural	trombitajátékosuk	trombitajátékosaik

See also

• trombitaművész
• trombitás