ugrócsont

HungarianEdit

EtymologyEdit

ugró (jumping) +‎ csont (bone), from ugrik (to jump) + (present participle suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈuɡroːt͡ʃont]
  • Hyphenation: ug‧ró‧csont

NounEdit

ugrócsont (plural ugrócsontok)

  1. (anatomy) anklebone, talus, astragalus (the bone of the ankle)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ugrócsont ugrócsontok
accusative ugrócsontot ugrócsontokat
dative ugrócsontnak ugrócsontoknak
instrumental ugrócsonttal ugrócsontokkal
causal-final ugrócsontért ugrócsontokért
translative ugrócsonttá ugrócsontokká
terminative ugrócsontig ugrócsontokig
essive-formal ugrócsontként ugrócsontokként
essive-modal
inessive ugrócsontban ugrócsontokban
superessive ugrócsonton ugrócsontokon
adessive ugrócsontnál ugrócsontoknál
illative ugrócsontba ugrócsontokba
sublative ugrócsontra ugrócsontokra
allative ugrócsonthoz ugrócsontokhoz
elative ugrócsontból ugrócsontokból
delative ugrócsontról ugrócsontokról
ablative ugrócsonttól ugrócsontoktól
non-attributive
possessive - singular
ugrócsonté ugrócsontoké
non-attributive
possessive - plural
ugrócsontéi ugrócsontokéi
Possessive forms of ugrócsont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ugrócsontom ugrócsontjaim
2nd person sing. ugrócsontod ugrócsontjaid
3rd person sing. ugrócsontja ugrócsontjai
1st person plural ugrócsontunk ugrócsontjaink
2nd person plural ugrócsontotok ugrócsontjaitok
3rd person plural ugrócsontjuk ugrócsontjaik

Coordinate termsEdit