valóság

Hungarian

Etymology

való +‎ -ság

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɒloːʃaːɡ]
• Hyphenation: va‧ló‧ság
• Rhymes: -aːɡ

Noun

valóság (plural valóságok)

1. reality

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	valóság	valóságok
accusative	valóságot	valóságokat
dative	valóságnak	valóságoknak
instrumental	valósággal	valóságokkal
causal-final	valóságért	valóságokért
translative	valósággá	valóságokká
terminative	valóságig	valóságokig
essive-formal	valóságként	valóságokként
essive-modal	—	—
inessive	valóságban	valóságokban
superessive	valóságon	valóságokon
adessive	valóságnál	valóságoknál
illative	valóságba	valóságokba
sublative	valóságra	valóságokra
allative	valósághoz	valóságokhoz
elative	valóságból	valóságokból
delative	valóságról	valóságokról
ablative	valóságtól	valóságoktól
non-attributive possessive - singular	valóságé	valóságoké
non-attributive possessive - plural	valóságéi	valóságokéi

Possessive forms of valóság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	valóságom	valóságaim
2nd person sing.	valóságod	valóságaid
3rd person sing.	valósága	valóságai
1st person plural	valóságunk	valóságaink
2nd person plural	valóságotok	valóságaitok
3rd person plural	valóságuk	valóságaik

Derived terms

• valósággal
• valóságos

 

Compound words

• valóságábrázolás
• valóságelv
• valóságérzékelés
• valóságismeret
• valóságshow
• valóságszemlélet
• valóságvesztés

 

Further reading

• valóság in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN