veronika

See also: Veronika

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɛronikɒ]
• Hyphenation: ve‧ro‧ni‧ka
• Rhymes: -kɒ

Noun

veronika (plural veronikák)

1. (botany) veronica (a flower of the genus Veronica, usually having blue petals)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	veronika	veronikák
accusative	veronikát	veronikákat
dative	veronikának	veronikáknak
instrumental	veronikával	veronikákkal
causal-final	veronikáért	veronikákért
translative	veronikává	veronikákká
terminative	veronikáig	veronikákig
essive-formal	veronikaként	veronikákként
essive-modal	—	—
inessive	veronikában	veronikákban
superessive	veronikán	veronikákon
adessive	veronikánál	veronikáknál
illative	veronikába	veronikákba
sublative	veronikára	veronikákra
allative	veronikához	veronikákhoz
elative	veronikából	veronikákból
delative	veronikáról	veronikákról
ablative	veronikától	veronikáktól
non-attributive possessive - singular	veronikáé	veronikáké
non-attributive possessive - plural	veronikáéi	veronikákéi

Possessive forms of veronika
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	veronikám	veronikáim
2nd person sing.	veronikád	veronikáid
3rd person sing.	veronikája	veronikái
1st person plural	veronikánk	veronikáink
2nd person plural	veronikátok	veronikáitok
3rd person plural	veronikájuk	veronikáik