érzelem

Hungarian

Etymology

From the érz- stem of érez (“to feel”) +‎ -elem (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːrzɛlɛm]
• Hyphenation: ér‧ze‧lem
• Rhymes: -ɛm

Noun

érzelem (plural érzelmek)

1. emotion, feeling (especially such as like or dislike)

   Synonym: (formal) emóció

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	érzelem	érzelmek
accusative	érzelmet	érzelmeket
dative	érzelemnek	érzelmeknek
instrumental	érzelemmel	érzelmekkel
causal-final	érzelemért	érzelmekért
translative	érzelemmé	érzelmekké
terminative	érzelemig	érzelmekig
essive-formal	érzelemként	érzelmekként
essive-modal	—	—
inessive	érzelemben	érzelmekben
superessive	érzelmen	érzelmeken
adessive	érzelemnél	érzelmeknél
illative	érzelembe	érzelmekbe
sublative	érzelemre	érzelmekre
allative	érzelemhez	érzelmekhez
elative	érzelemből	érzelmekből
delative	érzelemről	érzelmekről
ablative	érzelemtől	érzelmektől
non-attributive possessive - singular	érzelemé	érzelmeké
non-attributive possessive - plural	érzeleméi	érzelmekéi

Possessive forms of érzelem
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	érzelmem	érzelmeim
2nd person sing.	érzelmed	érzelmeid
3rd person sing.	érzelme	érzelmei
1st person plural	érzelmünk	érzelmeink
2nd person plural	érzelmetek	érzelmeitek
3rd person plural	érzelmük	érzelmeik

Derived terms

• érzelmes
• érzelmi
• érzelmű

 

Further reading

• érzelem in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• érzelem in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)