See also: eszet and eszét

Hungarian

edit

Etymology

edit

A compound suffix from -ész (noun-forming suffix denoting an occupation) +‎ -et (noun-forming suffix to form a collective noun).

Pronunciation

edit

Suffix

edit

-észet

  1. (noun-forming suffix) Added to a noun (or rarely a verb) to form a noun, normally the name of an activity, occupation, or trade.
    nyelv (language) + ‎-észet → ‎nyelvészet (linguistics)
    épít (to build) + ‎-észet → ‎építészet (architecture)

Usage notes

edit
  • (noun-forming suffix) Variants:
    -ászat is added to back-vowel words
    -észet is added to front-vowel words

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative -észet -észetek
accusative -észetet -észeteket
dative -észetnek -észeteknek
instrumental -észettel -észetekkel
causal-final -észetért -észetekért
translative -észetté -észetekké
terminative -észetig -észetekig
essive-formal -észetként -észetekként
essive-modal
inessive -észetben -észetekben
superessive -észeten -észeteken
adessive -észetnél -észeteknél
illative -észetbe -észetekbe
sublative -észetre -észetekre
allative -észethez -észetekhez
elative -észetből -észetekből
delative -észetről -észetekről
ablative -észettől -észetektől
non-attributive
possessive - singular
-észeté -észeteké
non-attributive
possessive - plural
-észetéi -észetekéi
Possessive forms of -észet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. -észetem -észeteim
2nd person sing. -észeted -észeteid
3rd person sing. -észete -észetei
1st person plural -észetünk -észeteink
2nd person plural -észetetek -észeteitek
3rd person plural -észetük -észeteik

Derived terms

edit

See also

edit