fűz

See also: fuz and fúz

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈfyːz]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: fűz
• Rhymes: -yːz

Etymology 1

From Proto-Finno-Ugric *pitɜ- (“to bind, to fasten, to tie up”).

Verb

fűz

2. (transitive) to lace (to fasten a shoe with laces)
   • 2003, Beatrix Tóth, “Diszlexiások, diszgráfiások az iskolában”, in Hátrányok és stratégiák‎^[1]:

     Általában későn tanulnak meg gombolni, cipőt fűzni.

     They're usually late in learning how to button, how to lace shoes.

3. (transitive) to thread (to put thread through a needle)
   • 1932, Zsolt Harsányi, chapter XXXII, in Az üstökös‎^[2], volume II:

     Most tehát öltögetett, cérnát fűzött a tűbe, vagy elharapta a fonalat, ahogy jött.

     So now there she was stitching away, threading the needle or biting the thread, as it was needed.

4. (transitive) to string (to put items on a string)
   • 1970, József Lengyel, “Bécs nem kedélyes”, in Bécsi portyák‎^[3]:

     Üveggyöngyből, fa- és porcelángolyókból fűztem nyakláncot, ez akkoriban nagy divat volt Bécsben.

     I used to string necklaces out of glass, wood and porcelain beads, they were really in vogue in Vienna at the time.

5. (transitive) to sew, to stitch (to bind a book by sewing the pages together)
   • 1925, László Novák, “A szedésről való nyomtatás”, in Grafikai sokszorosító művészetek‎^[4]:

     A további munkamenet aszerint alakul, hogy fűzni avagy kötni akarják-e a könyvet.

     The workflow from here on will be determined by whether the book is to be sewn or bound.

6. (transitive) to weave, to intertwine, to lock (to twist or twine around something or one another)
   • 1902, Mór Faragó, “Hölgyek természetrajza”, in Szarvasi Hírlap‎^[5], volume 1, number 15:

     Karjukat egymásba fűzve, fürge léptekkel haladnak a térről kifelé.

     They are passing through the square with arms locked, with a quick pace.

7. (transitive with -hoz/-hez/-höz, figurative) to bind, to attach (to strongly connect someone)
   • 2015, Dávid Rozványi, chapter 37, in Éjszaka egy halott asszony ágyában‎^[6]:

     Szerettem, hogy minden fához, minden úthoz emlékek fűznek.

     I liked that there were memories binding me to every tree, every road.

8. (transitive with -hoz/-hez/-höz, figurative) to add (to say further information)
   • 1958, László Erdős, chapter 3, in Lelkiismeret‎^[7]:

     Mindazonáltal szeretnék még néhány megjegyzést fűzni a kérdéshez.

     Nevertheless, I would like to add some comments on the question.

9. (transitive, colloquial) to wheedle, to sweet-talk (to attempt to persuade using flattery, especially to court a woman)
   • 1977, Zoltán Molnár, “Sekély víz”, in Eszmeralda csókja:

     Megszokta, hogy addig kell fűzni egy lányt, amíg fűzni kell.

     He was accustomed to having to sweet-talk a girl for as long as he had to.

Conjugation

conjugation of fűz

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	fűzök	fűzöl	fűz	fűzünk	fűztök	fűznek
		Def.	fűzöm	fűzöd	fűzi	fűzzük	fűzitek	fűzik
		2nd-p. o.	fűzlek	―
	Past	Indef.	fűztem	fűztél	fűzött	fűztünk	fűztetek	fűztek
		Def.	fűztem	fűzted	fűzte	fűztük	fűztétek	fűzték
		2nd-p. o.	fűztelek	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	fűznék	fűznél	fűzne	fűznénk	fűznétek	fűznének
		Def.	fűzném	fűznéd	fűzné	fűznénk	fűznétek	fűznék
		2nd-p. o.	fűznélek	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	fűzzek	fűzz or fűzzél	fűzzön	fűzzünk	fűzzetek	fűzzenek
		Def.	fűzzem	fűzd or fűzzed	fűzze	fűzzük	fűzzétek	fűzzék
		2nd-p. o.	fűzzelek	―
Infinitive	fűzni		fűznöm	fűznöd	fűznie	fűznünk	fűznötök	fűzniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			fűzés	fűző	fűzött	fűzendő	fűzve	fűzhet

Derived terms

• füzér
• fűzés
• füzet
• fűző
• fűződik

 

(With verbal prefixes):

• átfűz
• befűz
• belefűz
• egybefűz
• elfűz
• felfűz
• hozzáfűz
• kifűz
• odafűz
• összefűz
• ráfűz
• végigfűz

Further reading

• fűz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

Etymology 2

From Proto-Finno-Ugric *pecɜ (“willow”).

Noun

fűz (plural füzek)

2. willow

   Synonym: fűzfa

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	fűz	füzek
accusative	füzet	füzeket
dative	fűznek	füzeknek
instrumental	fűzzel	füzekkel
causal-final	fűzért	füzekért
translative	fűzzé	füzekké
terminative	fűzig	füzekig
essive-formal	fűzként	füzekként
essive-modal	—	—
inessive	fűzben	füzekben
superessive	fűzön	füzeken
adessive	fűznél	füzeknél
illative	fűzbe	füzekbe
sublative	fűzre	füzekre
allative	fűzhöz	füzekhez
elative	fűzből	füzekből
delative	fűzről	füzekről
ablative	fűztől	füzektől
non-attributive possessive - singular	fűzé	füzeké
non-attributive possessive - plural	fűzéi	füzekéi

Possessive forms of fűz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	füzem	füzeim
2nd person sing.	füzed	füzeid
3rd person sing.	füze	füzei
1st person plural	füzünk	füzeink
2nd person plural	füzetek	füzeitek
3rd person plural	füzük	füzeik

Derived terms

• fűzfa

Further reading

• fűz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.