See also: hala, halá, hâla, hâlâ, and håla

FaroeseEdit

VerbEdit

hála (third person singular past indicative hálaði, third person plural past indicative hálaðu, supine hálað)

  1. to pull, to heave, to haul

ConjugationEdit


HungarianEdit

EtymologyEdit

Borrowed from a South Slavic language, from Proto-Slavic *xvala.[1][2]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈhaːlɒ]
  • Hyphenation: há‧la
  • Rhymes: -lɒ

NounEdit

hála (plural hálák)

  1. gratitude, gratefulness

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative hála hálák
accusative hálát hálákat
dative hálának háláknak
instrumental hálával hálákkal
causal-final háláért hálákért
translative hálává hálákká
terminative háláig hálákig
essive-formal hálaként hálákként
essive-modal hálául
inessive hálában hálákban
superessive hálán hálákon
adessive hálánál háláknál
illative hálába hálákba
sublative hálára hálákra
allative hálához hálákhoz
elative hálából hálákból
delative háláról hálákról
ablative hálától háláktól
non-attributive
possessive - singular
háláé háláké
non-attributive
possessive - plural
háláéi hálákéi
Possessive forms of hála
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hálám háláim
2nd person sing. hálád háláid
3rd person sing. hálája hálái
1st person plural hálánk háláink
2nd person plural hálátok háláitok
3rd person plural hálájuk háláik

Derived termsEdit

Compound words

(Expressions):

See alsoEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  2. ^ hála in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further readingEdit

  • hála in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

Northern SamiEdit

PronunciationEdit

  • (Kautokeino) IPA(key): /ˈhaːla/

VerbEdit

hála

  1. inflection of hállat:
    1. present indicative connegative
    2. second-person singular imperative
    3. imperative connegative