igazgat

Hungarian

Etymology

igaz +‎ -gat

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈiɡɒzɡɒt]
• Hyphenation: igaz‧gat
• Rhymes: -ɒt

Verb

igazgat

1. (transitive) to administer, manage, govern
2. (transitive) to conduct, order, supervise
3. (transitive) to adjust, to arrange (objects, sometimes anxiously and at length)

Conjugation

conjugation of igazgat

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	igazgatok	igazgatsz	igazgat	igazgatunk	igazgattok	igazgatnak
		Def.	igazgatom	igazgatod	igazgatja	igazgatjuk	igazgatjátok	igazgatják
		2nd-p. o.	igazgatlak	―
	Past	Indef.	igazgattam	igazgattál	igazgatott	igazgattunk	igazgattatok	igazgattak
		Def.	igazgattam	igazgattad	igazgatta	igazgattuk	igazgattátok	igazgatták
		2nd-p. o.	igazgattalak	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	igazgatnék	igazgatnál	igazgatna	igazgatnánk	igazgatnátok	igazgatnának
		Def.	igazgatnám	igazgatnád	igazgatná	igazgatnánk	igazgatnátok	igazgatnák
		2nd-p. o.	igazgatnálak	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	igazgassak	igazgass or igazgassál	igazgasson	igazgassunk	igazgassatok	igazgassanak
		Def.	igazgassam	igazgasd or igazgassad	igazgassa	igazgassuk	igazgassátok	igazgassák
		2nd-p. o.	igazgassalak	―
Infinitive	igazgatni		igazgatnom	igazgatnod	igazgatnia	igazgatnunk	igazgatnotok	igazgatniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			igazgatás	igazgató	igazgatott	igazgatandó	igazgatva	igazgathat

Derived terms

• igazgatás
• igazgató

 

Further reading

• igazgat in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.