ismerős
Hungarian edit
Etymology edit
ismer (“to know”) + -ős (nominal-forming suffix)[1]
Pronunciation edit
Adjective edit
ismerős (comparative ismerősebb, superlative legismerősebb)
- familiar, that which rings a bell (apparently known to someone)
- Ismerős nekem ez az ember, szerintem láttam már valahol. ― This person seems familiar to me, I think I've seen him/her somewhere before.
- (predicatively) acquainted, familiar (having previous knowledge about some location)
- Nem vagyok ismerős ezen a környéken. ― I'm not familiar with this neighborhood.
Declension edit
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ismerős | ismerősek |
| accusative | ismerőst | ismerőseket |
| dative | ismerősnek | ismerőseknek |
| instrumental | ismerőssel | ismerősekkel |
| causal-final | ismerősért | ismerősekért |
| translative | ismerőssé | ismerősekké |
| terminative | ismerősig | ismerősekig |
| essive-formal | ismerősként | ismerősekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ismerősben | ismerősekben |
| superessive | ismerősön | ismerőseken |
| adessive | ismerősnél | ismerőseknél |
| illative | ismerősbe | ismerősekbe |
| sublative | ismerősre | ismerősekre |
| allative | ismerőshöz | ismerősekhez |
| elative | ismerősből | ismerősekből |
| delative | ismerősről | ismerősekről |
| ablative | ismerőstől | ismerősektől |
| non-attributive possessive - singular |
ismerősé | ismerőseké |
| non-attributive possessive - plural |
ismerőséi | ismerősekéi |
Derived terms edit
Noun edit
ismerős (plural ismerősök)
- acquaintance, friend (in a broad sense)
Declension edit
| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ismerős | ismerősök |
| accusative | ismerőst | ismerősöket |
| dative | ismerősnek | ismerősöknek |
| instrumental | ismerőssel | ismerősökkel |
| causal-final | ismerősért | ismerősökért |
| translative | ismerőssé | ismerősökké |
| terminative | ismerősig | ismerősökig |
| essive-formal | ismerősként | ismerősökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ismerősben | ismerősökben |
| superessive | ismerősön | ismerősökön |
| adessive | ismerősnél | ismerősöknél |
| illative | ismerősbe | ismerősökbe |
| sublative | ismerősre | ismerősökre |
| allative | ismerőshöz | ismerősökhöz |
| elative | ismerősből | ismerősökből |
| delative | ismerősről | ismerősökről |
| ablative | ismerőstől | ismerősöktől |
| non-attributive possessive - singular |
ismerősé | ismerősöké |
| non-attributive possessive - plural |
ismerőséi | ismerősökéi |
| Possessive forms of ismerős | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ismerősöm | ismerőseim |
| 2nd person sing. | ismerősöd | ismerőseid |
| 3rd person sing. | ismerőse | ismerősei |
| 1st person plural | ismerősünk | ismerőseink |
| 2nd person plural | ismerősötök | ismerőseitek |
| 3rd person plural | ismerősük | ismerőseik |
References edit
- ^ ismerős in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading edit
- ismerős in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN