jelentés

HungarianEdit

EtymologyEdit

jelent +‎ -és

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈjɛlɛnteːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: je‧len‧tés

NounEdit

jelentés (plural jelentések)

  1. (linguistics) meaning (the object or concept that a word or phrase denotes, or that which a sentence says)
    Synonym: értelem
  2. report (information describing events)
    Synonym: beszámoló

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jelentés jelentések
accusative jelentést jelentéseket
dative jelentésnek jelentéseknek
instrumental jelentéssel jelentésekkel
causal-final jelentésért jelentésekért
translative jelentéssé jelentésekké
terminative jelentésig jelentésekig
essive-formal jelentésként jelentésekként
essive-modal
inessive jelentésben jelentésekben
superessive jelentésen jelentéseken
adessive jelentésnél jelentéseknél
illative jelentésbe jelentésekbe
sublative jelentésre jelentésekre
allative jelentéshez jelentésekhez
elative jelentésből jelentésekből
delative jelentésről jelentésekről
ablative jelentéstől jelentésektől
non-attributive
possessive - singular
jelentésé jelentéseké
non-attributive
possessive - plural
jelentéséi jelentésekéi
Possessive forms of jelentés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jelentésem jelentéseim
2nd person sing. jelentésed jelentéseid
3rd person sing. jelentése jelentései
1st person plural jelentésünk jelentéseink
2nd person plural jelentésetek jelentéseitek
3rd person plural jelentésük jelentéseik

Derived termsEdit

Compound words

Further readingEdit