káosz
Hungarian edit
Etymology edit
From the Ancient Greek χάος (kháos, “abyss”).
Pronunciation edit
Noun edit
káosz (plural káoszok)
- chaos
- Synonyms: fejetlenség, összevisszaság, rendetlenség, zűrzavar
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | káosz | káoszok |
| accusative | káoszt | káoszokat |
| dative | káosznak | káoszoknak |
| instrumental | káosszal | káoszokkal |
| causal-final | káoszért | káoszokért |
| translative | káosszá | káoszokká |
| terminative | káoszig | káoszokig |
| essive-formal | káoszként | káoszokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | káoszban | káoszokban |
| superessive | káoszon | káoszokon |
| adessive | káosznál | káoszoknál |
| illative | káoszba | káoszokba |
| sublative | káoszra | káoszokra |
| allative | káoszhoz | káoszokhoz |
| elative | káoszból | káoszokból |
| delative | káoszról | káoszokról |
| ablative | káosztól | káoszoktól |
| non-attributive possessive - singular |
káoszé | káoszoké |
| non-attributive possessive - plural |
káoszéi | káoszokéi |
| Possessive forms of káosz | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | káoszom | káoszaim |
| 2nd person sing. | káoszod | káoszaid |
| 3rd person sing. | káosza | káoszai |
| 1st person plural | káoszunk | káoszaink |
| 2nd person plural | káoszotok | káoszaitok |
| 3rd person plural | káoszuk | káoszaik |
Further reading edit
- káosz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN