kód

See also: kod, köd, kød, and KO'd

Contents

CzechEdit

NounEdit

kód m

1. code

DeclensionEdit

Declension

	singular	plural
nominative	kód	kódy
genitive	kódu	kódů
dative	kódu	kódům
accusative	kód	kódy
vocative	kóde	kódy
locative	kódu	kódech
instrumental	kódem	kódy

Derived termsEdit

• objektový kód m
• strojový kód m
• zdrojový kód m

---

HungarianEdit

EtymologyEdit

From English code, from Old French code (“system of law”).

PronunciationEdit

• IPA^(key): [ˈkoːd]
• Hyphenation: kód

NounEdit

kód (plural kódok)

1. code

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kód	kódok
accusative	kódot	kódokat
dative	kódnak	kódoknak
instrumental	kóddal	kódokkal
causal-final	kódért	kódokért
translative	kóddá	kódokká
terminative	kódig	kódokig
essive-formal	kódként	kódokként
essive-modal	—	—
inessive	kódban	kódokban
superessive	kódon	kódokon
adessive	kódnál	kódoknál
illative	kódba	kódokba
sublative	kódra	kódokra
allative	kódhoz	kódokhoz
elative	kódból	kódokból
delative	kódról	kódokról
ablative	kódtól	kódoktól

Possessive forms of kód
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kódom	kódjaim
2nd person sing.	kódod	kódjaid
3rd person sing.	kódja	kódjai
1st person plural	kódunk	kódjaink
2nd person plural	kódotok	kódjaitok
3rd person plural	kódjuk	kódjaik

Derived termsEdit

• kódol

(Compound words):

• forráskód
• vonalkód

ReferencesEdit