Wiktionary

kötelez

Hungarian

edit

Etymology

edit

From kötél +‎ -ez (verb-forming suffix). First attested after 1372.[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈkøtɛlɛz]
  • Hyphenation: kö‧te‧lez
  • Rhymes: -ɛz

Verb

edit

kötelez

  1. (transitive, chiefly law) to oblige (used with -ra/-re)

Conjugation

edit
Conjugation of kötelez
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kötelezek kötelezel kötelez kötelezünk köteleztek köteleznek
def. kötelezem kötelezed kötelezi kötelezzük kötelezitek kötelezik
2nd obj kötelezlek
past indef. köteleztem köteleztél kötelezett köteleztünk köteleztetek köteleztek
def. köteleztem kötelezted kötelezte köteleztük köteleztétek kötelezték
2nd obj köteleztelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kötelezni fog.
archaic
preterite 		indef. kötelezék kötelezél köteleze kötelezénk kötelezétek kötelezének
def. kötelezém kötelezéd kötelezé kötelezénk kötelezétek kötelezék
2nd obj kötelezélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kötelez vala, kötelezett vala/volt.
archaic future indef. kötelezendek kötelezendesz kötelezend kötelezendünk kötelezendetek kötelezendenek
def. kötelezendem kötelezended kötelezendi kötelezendjük kötelezenditek kötelezendik
2nd obj kötelezendelek
condi­tional pre­sent indef. köteleznék köteleznél kötelezne köteleznénk köteleznétek köteleznének
def. kötelezném köteleznéd kötelezné köteleznénk
(or köteleznők) 		köteleznétek köteleznék
2nd obj köteleznélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kötelezett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kötelezzek kötelezz or
kötelezzél 		kötelezzen kötelezzünk kötelezzetek kötelezzenek
def. kötelezzem kötelezd or
kötelezzed 		kötelezze kötelezzük kötelezzétek kötelezzék
2nd obj kötelezzelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kötelezett légyen
infinitive kötelezni köteleznem kötelezned köteleznie köteleznünk köteleznetek kötelezniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
kötelezés kötelező kötelezett kötelezendő kötelezve (kötelezvén) köteleztet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of kötelez
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kötelezhetek kötelezhetsz kötelezhet kötelezhetünk kötelezhettek kötelezhetnek
def. kötelezhetem kötelezheted kötelezheti kötelezhetjük kötelezhetitek kötelezhetik
2nd obj kötelezhetlek
past indef. kötelezhettem kötelezhettél kötelezhetett kötelezhettünk kötelezhettetek kötelezhettek
def. kötelezhettem kötelezhetted kötelezhette kötelezhettük kötelezhettétek kötelezhették
2nd obj kötelezhettelek
archaic
preterite 		indef. kötelezheték kötelezhetél kötelezhete kötelezheténk kötelezhetétek kötelezhetének
def. kötelezhetém kötelezhetéd kötelezheté kötelezheténk kötelezhetétek kötelezheték
2nd obj kötelezhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kötelezhet vala, kötelezhetett vala/volt.
archaic future indef. kötelezhetendek
or kötelezandhatok 		kötelezhetendesz
or kötelezandhatsz 		kötelezhetend
or kötelezandhat 		kötelezhetendünk
or kötelezandhatunk 		kötelezhetendetek
or kötelezandhattok 		kötelezhetendenek
or kötelezandhatnak
def. kötelezhetendem
or kötelezandhatom 		kötelezhetended
or kötelezandhatod 		kötelezhetendi
or kötelezandhatja 		kötelezhetendjük
or kötelezandhatjuk 		kötelezhetenditek
or kötelezandhatjátok 		kötelezhetendik
or kötelezandhatják
2nd obj kötelezhetendelek
or kötelezandhatlak
condi­tional pre­sent indef. kötelezhetnék kötelezhetnél kötelezhetne kötelezhetnénk kötelezhetnétek kötelezhetnének
def. kötelezhetném kötelezhetnéd kötelezhetné kötelezhetnénk
(or kötelezhetnők) 		kötelezhetnétek kötelezhetnék
2nd obj kötelezhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kötelezhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kötelezhessek kötelezhess or
kötelezhessél 		kötelezhessen kötelezhessünk kötelezhessetek kötelezhessenek
def. kötelezhessem kötelezhesd or
kötelezhessed 		kötelezhesse kötelezhessük kötelezhessétek kötelezhessék
2nd obj kötelezhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kötelezhetett légyen
infinitive (kötelezhetni) (kötelezhetnem) (kötelezhetned) (kötelezhetnie) (kötelezhetnünk) (kötelezhetnetek) (kötelezhetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
kötelezhető kötelezhetetlen (kötelezhetve / kötelezhetvén)

Derived terms

edit

(With verbal prefixes):

References

edit
  1. ^ kötelez in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit
  • kötelez in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=kötelez&oldid=82130880"