kapaszkodik

Hungarian

Etymology

kap (“to grab”) +‎ -aszkodik (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɒpɒskodik]
• Hyphenation: ka‧pasz‧ko‧dik
• Rhymes: -odik

Verb

kapaszkodik

1. (intransitive) to hold (onto something: -ba/-be) (to grab something and cling onto it for physical support)

   Hirtelen elszédült és a székbe kapaszkodott. ― Suddenly she felt dizzy and clung to the chair.

Conjugation

conjugation of kapaszkodik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kapaszkodom or kapaszkodok	kapaszkodsz	kapaszkodik	kapaszkodunk	kapaszkodtok	kapaszkodnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kapaszkodtam	kapaszkodtál	kapaszkodott	kapaszkodtunk	kapaszkodtatok	kapaszkodtak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kapaszkodnék	kapaszkodnál	kapaszkodna	kapaszkodnánk	kapaszkodnátok	kapaszkodnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kapaszkodjak  or kapaszkodjam	kapaszkodj or kapaszkodjál	kapaszkodjon or kapaszkodjék	kapaszkodjunk	kapaszkodjatok	kapaszkodjanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	kapaszkodni		kapaszkodnom	kapaszkodnod	kapaszkodnia	kapaszkodnunk	kapaszkodnotok	kapaszkodniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			kapaszkodás	kapaszkodó	kapaszkodott	―	kapaszkodva	kapaszkodhat

Derived terms

• kapaszkodás

(With verbal prefixes):

• belekapaszkodik
• egybekapaszkodik
• felkapaszkodik
• kikapaszkodik
• lekapaszkodik
• megkapaszkodik
• odakapaszkodik
• összekapaszkodik
• rákapaszkodik
• visszakapaszkodik

Further reading

• kapaszkodik in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.