See also: kazan, Kazan, kazań, Kazań, Kazán, and Kazaň

HungarianEdit

EtymologyEdit

Borrowed from Ottoman Turkish قزان(kazan, kettle), from the root قازـ(kaz-, dig).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈkɒzaːn]
  • Hyphenation: ka‧zán
  • Rhymes: -aːn

NounEdit

kazán (plural kazánok)

  1. boiler
  2. furnace (a device for heating a building)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kazán kazánok
accusative kazánt kazánokat
dative kazánnak kazánoknak
instrumental kazánnal kazánokkal
causal-final kazánért kazánokért
translative kazánná kazánokká
terminative kazánig kazánokig
essive-formal kazánként kazánokként
essive-modal
inessive kazánban kazánokban
superessive kazánon kazánokon
adessive kazánnál kazánoknál
illative kazánba kazánokba
sublative kazánra kazánokra
allative kazánhoz kazánokhoz
elative kazánból kazánokból
delative kazánról kazánokról
ablative kazántól kazánoktól
non-attributive
possessive - singular
kazáné kazánoké
non-attributive
possessive - plural
kazánéi kazánokéi
Possessive forms of kazán
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kazánom kazánjaim
2nd person sing. kazánod kazánjaid
3rd person sing. kazánja kazánjai
1st person plural kazánunk kazánjaink
2nd person plural kazánotok kazánjaitok
3rd person plural kazánjuk kazánjaik

Derived termsEdit

(Compound words):

(Expressions):

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN