lőszer

HungarianEdit

EtymologyEdit

From (to shoot, here: shooting) +‎ szer (article), calque of German Schießbedarf. Shortened from the earlier lövő szer. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈløːsɛr]
  • Hyphenation: lő‧szer
  • Rhymes: -ɛr

NounEdit

lőszer (plural lőszerek)

  1. ammunition, munition (articles used in charging firearms and ordnance of all kinds)
    Synonym: muníció

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lőszer lőszerek
accusative lőszert lőszereket
dative lőszernek lőszereknek
instrumental lőszerrel lőszerekkel
causal-final lőszerért lőszerekért
translative lőszerré lőszerekké
terminative lőszerig lőszerekig
essive-formal lőszerként lőszerekként
essive-modal
inessive lőszerben lőszerekben
superessive lőszeren lőszereken
adessive lőszernél lőszereknél
illative lőszerbe lőszerekbe
sublative lőszerre lőszerekre
allative lőszerhez lőszerekhez
elative lőszerből lőszerekből
delative lőszerről lőszerekről
ablative lőszertől lőszerektől
non-attributive
possessive - singular
lőszeré lőszereké
non-attributive
possessive - plural
lőszeréi lőszerekéi
Possessive forms of lőszer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lőszerem lőszereim
2nd person sing. lőszered lőszereid
3rd person sing. lőszere lőszerei
1st person plural lőszerünk lőszereink
2nd person plural lőszeretek lőszereitek
3rd person plural lőszerük lőszereik

Derived termsEdit

Compound words

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN   (See also its second, revised, expanded edition published in 2021: →ISBN)

Further readingEdit