muníció

HungarianEdit

EtymologyEdit

Borrowed from German Munition, from French munition, from Latin munitio (a fortifying), from munire (to fortify).[1] With Latinate -ció ending.

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈmuniːt͡sijoː]
  • Hyphenation: mu‧ní‧ció
  • Rhymes: -joː

NounEdit

muníció (plural muníciók)

  1. ammunition, munition

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative muníció muníciók
accusative muníciót muníciókat
dative muníciónak munícióknak
instrumental munícióval muníciókkal
causal-final munícióért muníciókért
translative munícióvá muníciókká
terminative munícióig muníciókig
essive-formal munícióként muníciókként
essive-modal
inessive munícióban muníciókban
superessive muníción muníciókon
adessive muníciónál munícióknál
illative munícióba muníciókba
sublative munícióra muníciókra
allative munícióhoz muníciókhoz
elative munícióból muníciókból
delative munícióról muníciókról
ablative muníciótól munícióktól
non-attributive
possessive - singular
munícióé munícióké
non-attributive
possessive - plural
munícióéi muníciókéi
Possessive forms of muníció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. munícióm munícióim
2nd person sing. muníciód munícióid
3rd person sing. muníciója muníciói
1st person plural muníciónk munícióink
2nd person plural muníciótok munícióitok
3rd person plural muníciójuk munícióik

SynonymsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN