See also: szer. and -szer

HungarianEdit

PronunciationEdit

Etymology 1Edit

From Proto-Uralic *śerɜ (row, order).[1][2]

NounEdit

szer (plural szerek)

  1. (archaic) tool, instrument
    Synonyms: eszköz, szerszám
  2. chemical, agent, substance
    Synonyms: vegyszer, anyag
  3. remedy, drug
    Synonyms: gyógyszer, orvosság
  4. gymnastic apparatus
    Synonym: tornaszer
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szer szerek
accusative szert szereket
dative szernek szereknek
instrumental szerrel szerekkel
causal-final szerért szerekért
translative szerré szerekké
terminative szerig szerekig
essive-formal szerként szerekként
essive-modal
inessive szerben szerekben
superessive szeren szereken
adessive szernél szereknél
illative szerbe szerekbe
sublative szerre szerekre
allative szerhez szerekhez
elative szerből szerekből
delative szerről szerekről
ablative szertől szerektől
non-attributive
possessive - singular
szeré szereké
non-attributive
possessive - plural
szeréi szerekéi
Possessive forms of szer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szerem szereim
2nd person sing. szered szereid
3rd person sing. szere szerei
1st person plural szerünk szereink
2nd person plural szeretek szereitek
3rd person plural szerük szereik
Derived termsEdit
Compound words
Expressions

Etymology 2Edit

From a Bulgar Turkic language, ultimately from Proto-Turkic *yẹr. Compare Chuvash ҫӗр (śĕr).

NounEdit

szer (plural szerek)

  1. (dialectal) one side of a street
  2. (regional) one of the several separate parts of a village
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szer szerek
accusative szert szereket
dative szernek szereknek
instrumental szerrel szerekkel
causal-final szerért szerekért
translative szerré szerekké
terminative szerig szerekig
essive-formal szerként szerekként
essive-modal
inessive szerben szerekben
superessive szeren szereken
adessive szernél szereknél
illative szerbe szerekbe
sublative szerre szerekre
allative szerhez szerekhez
elative szerből szerekből
delative szerről szerekről
ablative szertől szerektől
non-attributive
possessive - singular
szeré szereké
non-attributive
possessive - plural
szeréi szerekéi
Possessive forms of szer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szerem szereim
2nd person sing. szered szereid
3rd person sing. szere szerei
1st person plural szerünk szereink
2nd person plural szeretek szereitek
3rd person plural szerük szereik

ReferencesEdit

  1. ^ Entry #957 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further readingEdit

  • szer in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.