meglepetés

Hungarian

Etymology

meglep (“to surprise”) +‎ -et(ik) (passive-forming suffix) + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡlɛpɛteːʃ]
• Hyphenation: meg‧le‧pe‧tés

Noun

meglepetés (plural meglepetések)

1. surprise (something not expected)

   Az élet tele van meglepetésekkel. ― Life is full of surprises.

2. present, gift (something given to another as a surprise for birthdays or other occasions)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	meglepetés	meglepetések
accusative	meglepetést	meglepetéseket
dative	meglepetésnek	meglepetéseknek
instrumental	meglepetéssel	meglepetésekkel
causal-final	meglepetésért	meglepetésekért
translative	meglepetéssé	meglepetésekké
terminative	meglepetésig	meglepetésekig
essive-formal	meglepetésként	meglepetésekként
essive-modal	meglepetésül	—
inessive	meglepetésben	meglepetésekben
superessive	meglepetésen	meglepetéseken
adessive	meglepetésnél	meglepetéseknél
illative	meglepetésbe	meglepetésekbe
sublative	meglepetésre	meglepetésekre
allative	meglepetéshez	meglepetésekhez
elative	meglepetésből	meglepetésekből
delative	meglepetésről	meglepetésekről
ablative	meglepetéstől	meglepetésektől
non-attributive possessive - singular	meglepetésé	meglepetéseké
non-attributive possessive - plural	meglepetéséi	meglepetésekéi

Possessive forms of meglepetés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	meglepetésem	meglepetéseim
2nd person sing.	meglepetésed	meglepetéseid
3rd person sing.	meglepetése	meglepetései
1st person plural	meglepetésünk	meglepetéseink
2nd person plural	meglepetésetek	meglepetéseitek
3rd person plural	meglepetésük	meglepetéseik

Further reading

• meglepetés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN